A Kihalt Ételek Múzeuma című installációm a jövőben, a klímaváltozás következtében kihaló ételeket mutatja be egy olyan jövő szemüvegén keresztül, amely a ma még mindennaposnak számító élelmiszereket csupán a rájuk maradt fosszíliákból ismeri.

Az installáció kiállításának módja a jellegzetes múzeumi közeget rekonstruálja úgy, hogy közben felhasználja annak formai eszköztárát, illetve narratív jegyeit. Minden bemutatott ételhez – például a méz, a kávé, és különböző húsipari termékek – tartozik egy leírás, ami a jövőből visszatekintve definiálja a műanyag replikaként, és a tartósító eljárásoknak köszönhetően fennmaradt „leleteket”. A munkám igyekszik alkalmat adni arra, hogy egy szokatlan időperspektívából tekintsünk rá saját, még meglévő jelenünkre és vizsgájuk azt, az idő egységének egy olyan szeleteként, ami dinamikusan változik, átalakul, majd elmúlik.